Ferenc pápa 2025. április 21-én, húsvéthétfőn, 88 éves korában elhunyt a vatikáni Casa Santa Marta rezidenciáján. Halálát agyvérzés és az azt követő szív- és keringési elégtelenség okozta.

Ennek okán úgy gondoltam, hogy érdemes lenne alaposabban megismerni a pápaválasztás rendszerét és menetét.

A pápaválasztás témája tehát ismét aktuálissá vált, és május 7-én megkezdődik a konklávé (pápaválasztás), amelyen 135 bíboros vesz részt, amennyiben egyikük sem mondja le a részvételt.

A folyamat kezdete a pápa halála vagy lemondása. A halált hivatalosan a Camerlengo (kamarás bíboros) állapítja meg, ezt követően jelentik be a sede vacante (üres trón) időszakának kezdetét. A konklávé azonban csak a kilencnapos gyászidőszak, a novemdiales után kezdődik. Az egyházi méltóságok, bíborosok összegyűlnek a Vatikánban, majd teljesen lezárják a Sixtus-kápolnát. Csak 80 év alatti bíborosok, ún. elektor bíborosok választhatnak és választhatók. A bíborosok esküt tesznek a titoktartásra, és minden forduló előtt és után imádkoznak, a Szentlélek vezetését kérve. Egy nap legfeljebb négy szavazás történhet: kettő délelőtt, kettő délután.

A szavazás titkos, így nem lehet tudni, ki kire szavazott. Miután megszámolták a szavazatokat, a szavazólapokat minden forduló után elégetik. A A fekete füstöt, ami a választás sikertelenségét jelzi, nedves szalmával és speciális vegyi anyagokkal érik el. A fehér füst, azaz a sikeres választás esetében valószínűleg cink-oxidot, illetve cukor és klorát keverékét alkalmazzák. Manapság azonban feltehetően már nem ezt a módszert használják kizárólag, hanem elektronikus füstképző berendezést is alkalmaznak, hogy a jelzés ne legyen félreérthető.

Amennyiben megszületik a kétharmados szavazati többség, a megválasztott bíborost megkérdezik:
„Elfogadod-e megválasztásodat a római pápaságra?”

Ha igennel válaszol, új pápai nevet választ, majd átöltözik a pápai ruhájába. Ezután a fődiakónus bíboros kiáll a Szent Péter-bazilika erkélyére, és elhangzik a híres mondat:
„Habemus Papam!” (Pápánk van!)

Végül megjelenik az új pápa, és megáldja a híveket.

A jelenleg aktuális konklávé előtt is vannak kiemelkedő jelöltek, akikről most ejtenék néhány szót:

---

Pietro Parolin (Olaszország)

A Vatikán államtitkára, Ferenc pápa egyik legközelebbi munkatársa. Diplomáciai tapasztalata és közvetítői képességei miatt sokan alkalmasnak tartják a pápai szerepre.

Matteo Zuppi (Olaszország)

A bolognai érsek és az Olasz Püspöki Konferencia elnöke. Ismert a szociális igazságosság iránti elkötelezettségéről és a béketeremtő tevékenységéről. Sokan kompromisszumos jelöltként tekintenek rá.

Luis Antonio Tagle (Fülöp-szigetek)

A korábbi manilai érsek és a Hittani Kongregáció prefektusa. Ferenc pápa egyik legközelebbi szövetségese, aki a befogadás és az evangelizáció szószólója. A fogadóirodák az egyik legesélyesebb jelöltként tartják számon.

Peter Turkson (Ghána)

A ghánai bíboros az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának korábbi elnöke. Szociális kérdésekben aktív, és az első afrikai pápa lehetne az elmúlt másfél évezredben.

Pierbattista Pizzaballa (Olaszország)

A jeruzsálemi latin pátriárka, aki jelentős tapasztalattal rendelkezik a Közel-Kelet vallási és politikai kérdéseiben. Interkulturális és vallásközi párbeszédben szerzett tapasztalata miatt említik esélyesként.

Willem Jacobus Eijk (Hollandia)

Utrechti érsek, aki konzervatív nézeteiről ismert, különösen az etikai kérdésekben. Kritikusan viszonyul Ferenc pápa liberális döntéseihez.

Erdő Péter (Magyarország)

Az esztergom-budapesti érsek és bíboros a konzervatív irányvonal egyik meghatározó alakja. Jogtudósi háttere és teológiai felkészültsége miatt sokan tekintik komoly jelöltnek. A fogadóirodák is az esélyesek között tartják számon.

további érdekességek a témában: A Vatikáni Apostoli Levéltár rejtelmei