A történelem és a földrajz szorosan összefonódó tudományágak, melyek egymást kiegészítve segítenek megérteni az emberiség múltját és annak alakulását. Bár első pillantásra eltérő területeknek tűnnek, – hiszen az egyik az időben, a másik a térben gondolkodik – valójában a történelem és a földrajz együtt képesek feltárni a civilizációk mozgatórugóit.

• 1. Folyammenti kultúrák

Az őskor után, mikor őseink rájöttek, hogy egyszerűbb ha az élelmet, amire szükségük van nem kell többé gyűjtögetni, vadászni hiszen növényeket lehet termeszteni, állatokat pedig lehet tenyészteni – nekiálltak, és nagyobb közösségekben letelepedtek a fontos nyersanyagok, illetve haszonállatok közelében, és termeszteni kezdtek. A növények megtermelésében pedig óriási szerepet játszott az, hogy hol találtak folyamatos nagy hozamú vízforrást. Természetesen a választás általában egy folyóra vagy folyamra esett, hiszen a nagyobb tavak nem tudtak annyi nyersanyagot, hozzáférhetőséget, na meg persze helyet nyújtani egy teljes civilizációnak, mint egy folyó. Egy folyó mellé sokkal jobban lehet építkezni, sokkal több helyet biztosít és persze jól megművelhető földet, mert a folyók mindig alföldön vagy egy saját maguk által kivájt völgyben helyezkednek el, ami mentén virágozhat az élet, pláne a növénytermesztés. A növényeket amiket termesztenek pedig öntözni kellett. Itt jött képbe az öntözéses földművelés, amihez pedig elengedhetetlen volt egy olyan vízforrás ami hosszú időn keresztül friss és nagynyomású vizet volt képes biztosítani az öntözőrendszerekbe több közösség, több város, esetleg egy egész civilizáció számára. Egyéb tudás hiányában csak akkor lehetett ilyen gazdaságot fenntartani, ha folyamatosan elég élelmet tudnak a maguk számára termelni. Az ókori világ legmodernebb és legnagyobb létszámú civilizációi ilyen folyamok mentén települtek le és gyarapodtak. Ezek köré a folyamok köré nem csak civilizációk de vallások és kultúrák is épültek. Mikor egy közösség elkezdett növekedni, mindenkinek helyet és termelői munkát kellett biztosítani, hiszen a föld a megélhetés záloga volt akkoriban. Megkezdődött a hierarchia kiépülése is. A föld tulajdonosai, a munkafelügyelők, hivatalnokok, mérnökök, papok elkezdtek jobban élni hiszen valami olyan birtokosai voltak, aminek egy átlag földművelő ember nem. Ez lehetett az írásbeliség, mérnöki, matematikai tudás, nagy vagyon, vagy a csillagászat alapos ismerete miatti képesség, hogy megmondja mikor lesz áradás, vagy éppen apály. Ezekben a civilizációkban az emelkedett ki a nagy átlagból, akinek olyan tudása vagy vagyona volt, amit nem lehetett nélkülözni a sikeres földműveléshez.

Erre remek példa az ókori Egyiptom, amely jeles képviselője volt a folyómenti kultúráknak. Fontos megemlíteni azonban még Mezopotámiát, amely a Tigris és Eufrátesz folyók mentén alakult ki. Kínát, amely a Jangce (kék folyó) és a Huang-ho (sárga folyó) mentén alakult ki és Indiát, amely a Gangesz és az Indus köré épült. De kanyarodjunk vissza egy kicsit Egyiptomba, mert azt hiszem ez az az ókori civilizáció, ami a legtöbb olvasót érdekel.

• Példa: Az ókori Egyiptom

“Egyiptom a Nílus ajándéka”. Azt hiszem Egyiptom a legékesebb példája annak, hogy miért játszik szerepet a földrajz a történelemben és, hogy miért kéne vele többet és alaposabban foglalkoznunk. Az egész ország sivatagos, kivéve a Nílus által elömlesztett szántóföldek, amelyek kiváló minőségű termőtalajt hoztak létre a folyó iszapjából és hordalékából, megengedve ezzel, hogy egy mai napig rendkívül fontos egyiptomi kultúra kibontakozhasson a világ második leghosszabb folyója deltájában.

Tehát ilyen földrajz nélkül nem jött volna létre az ókori Egyiptom ebben a formában és nem alakíthatta volna kultúrájával és hitvilágával sem a mai, sem az ókori civilizációkat, mint például a görögöt és az abból kinövő rómait, melynek hatását még a mai napig érezzük.

• 2. A földrajz szerepe a kereskedelem kialakulásában

“Egy nemzetet sem tett tönkre még a kereskedelem”. A kereskedelemnek óriási szerepe volt a civilizációk fejlődésében, mivel ezeken az utakon nem csak árucsere zajlott, hanem fontos állomásai voltak a kultúra fejlődésének és terjedésének csakúgy, mint az infrastruktúra kiépülésének is. Gondoljunk csak bele: milyen lenne a mai világunk, ha nem folytattak volna őseink kereskedelmet? Bizony ezek az útvonalak elősegítették a civilizációk modernizálását, és a hiányzó árucikkek (mint például

: gabona, fa, luxuscikkek) pótlását, ami elengedhetetlen volt birodalmak fennmaradásához .A kereskedelem elősegítette egy teljesen új, a mai napok nélkülözhetetlen fizetőeszközének létrejöttét, ami a pénz volt.

A pénz elterjedése hatalmas ugrás volt a kereskedelem szélesebb körű kiterjesztésében, hiszen ez egy olyan fizetőeszköz volt, aminek segítségével pontosabban meg lehetett határozni egy adott árunak a valós értékét. Ezért aztán szívesebben adták és vették az árukat, mint amikor 1 tyúkért 10 almát lehetett kapni, ami talán nem is termett mindenki kertjében. Ezáltal talán értjük, hogy a kereskedelem alapvető volt szinte minden civilizációban. Na de mi köze van a kereskedelem kialakulásának a földrajzhoz? A válasz az, hogy minden. Nem lehet kereskedni a földrajz megértése nélkül.

• tengeri kereskedelem

A tengeri kereskedelem egy meghatározó formája volt az árucserének minden egyes tengerparttal rendelkező ország számára. A tengeren sokkal nagyobb mennyiségű árut tudtak szállítani, mint szekereken és karavánokon, ezért a kereskedelem igazán virágozhatott ezeken a területeken. Fontos, hogy megértsük azt, hogy a tengeren történő árucsere, mennyire függött az időjárás általános ismeretéről és természetesen a hajózási alapismeretektől, amely sok esetben a csillagászaton alapult.

• példa: Nagy Britannia

Nagy Britannia tengeri kereskedelme a legkiemelkedőbb volt a világon, amit nagy részben kiváló földrajzi helyzetének köszönhetett. Nagy Britannia egy szigetország, ami azt jelentette, hogy természetes határai korlátozták a nagyobb szárazföldi területek megszerzésében, így aztán a tenger uralására koncentráltak. Az itt élő törzsek már az idők kezdetekor is hajókat készítettek, így aztán nem véletlen, hogy ilyen kiváló hajósok lettek. Partja tagolatlan és rengeteg öblöt és kikötésre alkalmas helyet biztosít a hajósok számára. A Brit időjárási viszonyok az év egyik szakaszában sem fordul extrémre, így aztán nagyszerű lassú áramlatú békés tengerre számíthattak az arra hajózók. Európa és Amerika között helyezkedik el, így aztán az újkori világ két legnagyobb piacával is volt lehetősége kitűnő kapcsolatot ápolni.

• Természetes korlátok

A hegységek jelentős természetes akadályokat képeznek, a kereskedelmet is megnehezítve. Egy nagyobb hegység sokszor teljesen elzárhatja egymástól az országokat és ezért szinte teljesen elszigetelődve képesek létezni egymás mellett. Ez a kereskedelem, kultúra és turizmus bánhatja sokszor.

• példa: Kína-India

Gondoljuk csak el milyen lett volna, ha India és Kína képesek lettek volna kereskedni a történelem során. Micsoda fantasztikus gazdaságot tudtak volna létrehozni, ha a Himalája nem keresztezte volna útjukat. Képesek lehettek volna megalapozni egy modern kori szuperhatalmat.

Hatalmas erdőségek is állhatják útját civilizációk kereskedelmének, szóval nézzünk erre is egy példát!

• példa: Amazonas és térsége

Az Amazonas esőerdő hatalmas kiterjedésű a mai nap is, de ennél még sokkal nagyobb is volt régebben. Ezekben az országokban az infrastruktúra kiépítése is nagy gondot okozott nemhogy a kereskedelem megszervezése. (Ez a probléma ma is reális). Érintett országok: Brazília, Peru, Bolívia, Venezuela, Kolumbia, Guyana, Francia Guyana, Suriname, Ecuador

Sivatagok is lehetnek természetes akadályok, úgyhogy erre is nézzünk példát.

• példa: a Szahara

A Szahara rengeteg afrikai ország fejlődését és kereskedelmét akadályozta, mivel a sivatagot nem lehetett átszelni olyan hosszan hogy az országok kereskedjenek, részben a települések vízforrások hiánya miatt, részben a szélsőséges időjárás végett. Példa: Egyiptom, Marokkó, Tunézia, Líbia, Algéria

• 3. Mai és történelmi határaink kialakulása

Amint kezünkbe veszünk egy atlaszt szinte azonnal észre lehet venni, hogy a határok nem csak véletlenszerűen vannak meghúzva, hanem földrajzi elemek határozzák meg sok esetben egy ország kiterjedését (Persze van ellenpélda is). Ezek a földrajzi elemek nem csak országokat határolhatnak, de sok esetben egy etnikum kiterjedését is behatárolják egy adott régión belül. Ezek a természetes “korlátok” rengeteget segítettek az történelmi civilizációknak is az országok birodalmak feltagolásában. Ma már a modern járműveinkkel persze egy ilyen “korlát” sem akadály, de azért ez egyáltalán nem így volt a történelem során. Egy ilyen akadály lehetett folyó, sivatag, hegység, erdőségek. Amikor egy ország nem igazán vagy egyáltalán nem rendelkezik ilyen természetes határokkal akkor sokszor könnyebb egy nála nagyobb és erősebb országnak bekebeleznie. Azonban nem csak országokat és birodalmakat lehet elválasztani földrajzilag, hanem tartományokat, országrészeket is, aminek fontos szerepe van az országok belső feltagolásában. A történelem segítségével mindegyikre bemutatok egy példát, ami talán segít majd jobban szemléltetni azt, hogy mennyire fontos az, hogy az országokat a földrajzi határaik és etnikumuk alapján húznák meg.

• A folyó mint védelmi sáv

A Római Birodalom határait uralkodói igyekeztek a Duna partjától nyugatra meghúzni, és ezzel a Dunát egy természetes védővonallá alakítani. Augustus “császár” idején elfoglalták Pannóniát, így aztán a Duna teljes nyugati partja a rómaiak befolyása alá került, és ezzel persze az volt a cél, hogy elzárják maguktól a Germán és egyéb barbár törzseket. Általánosságban ez a védelmi sáv jól működött és sokáig óvta a Római Birodalom határait.

• Hegység által alakított országhatár-Magyarország

Mi is lehetne jobb példa egy hegység által körülvett területre, mint a Kárpát-medence? A Kárpát – medence természetes védővonal volt a benne elhelyezkedő Magyarország számára évszázadokon keresztül. A Kárpátok hegység keletről és északról határolta ezt az országot a középkor és újkor folyamán is, amely nem csak egy etnikumot foglalt magába. Egy hegység természetesen sokkal kevésbé hatásos védőfal, mert számos hágót tartalmaztak ezek a hegységek. A tatárok például simán betörtek az országba 1241-ben. De akkor mégis miben rejlik az ereje? Nos, a hágókat sokkal könnyebb védeni, mint átjutni rajta, így aztán a védősereg nagyobb biztonságból tarthatja távol az ellenséget. Ez persze a tatárjárásnál nem számított mert a hágókat csak maroknyi sereg védte a több tízezres tatár seregektől. A középkor során nem is sokan próbálkoztak az átkeléssel.

• Mi van, ha nincs földrajzi védvonal?

Mi van, ha a szélrózsa egyik irányából sem védett egy ország? Nos, az az ország könnyen áldozatává eshet a terjeszkedő birodalmaknak. Amíg egy kiváló földrajzi határokkal ellátott, de gyengébb hadsereggel rendelkező ország megvédheti a határait, addig egy jobb hadsereggel rendelkező, de nem jó földrajzi határok mentén épült országnak szinte elenyésző esélyei vannak egy többfrontos harcban. Erre az esetre Lengyelországot kiváló példának tartom, mivel a 2. világháború elején nagyon hamar és nagyon könnyedén lerohanták őket nyugatról a németek, keletről az oroszok, ezzel hamar megpecsételve az ország helyzetét a világháború maradék éveire. Lengyelország példáján könnyedén meg lehet érteni azt hiszem a földrajzi védfal fontosságát.

• A fontossága a határok etnikumok mentén történő meghúzásának

Az etnikai határok helyes meghúzásának óriási szerepe van a béke és stabilitás megőrzésében. Ha a határok egy adott etnikai közösség lakóterületéhez igazodnak, kevesebb a nemzetiségi feszültség és kisebb az esélye az etnikai konfliktusoknak, lázadásoknak. A közös nyelv, hagyomány és identitás alapján meghúzott államhatárok megerősítik az etnikai közösségek önazonosságát. A helyesen meghúzott államhatárok csökkenthetik a nemzetiségi problémákat, segít elkerülni a diszkriminációt és az ebből fakadó tömeges kivándorlást. Egy olyan ország megteremtése a legelőnyösebb, ahol a legnagyobb etnikum irányítja és igazgatja az országot, ezzel növelve a belső stabilitást és egyetértést. Fontos azonban megjegyezni, hogy nincs tökéletesen meghúzott államhatár, mivel a nemzetiségeket nem lehet egy vonallal tökéletesen szétválasztani a vegyes szóródás miatt.

• 4. A földrajz szerepe a kultúra és a vallások kialakulásában.

A földrajzi környezet alapvetően formálta nemzetek kultúráját és vallási hiedelmeit. Bizonyos jelenségeket, amiket nem tudtak megmagyarázni gyakran Isteni tulajdonságokhoz kötötték. Egy hegy, hegység, folyó, tó, erdő, síkságok, városok és egy tenger is lehettek vallások és kultúrák alappillérei. Ilyen és ehhez hasonló képződményekhez rengeteg olyan tulajdonságot csatoltak, ami emberfeletti. Sok ilyen szenthelyet jelöltek ki a történelem során, amiknek a látogatása később szervesen beépült a kultúrájukba.

• Hinduizmus és a Gangesz folyó

A Hindu vallás szoros kapcsolatban áll a Gangesszel, amelyet szent folyójuknak tekintenek. A Gangesz, Ganga istennő személyét képviseli, aki az égből szállt alá és megtisztítást hoz a hívőknek. A hinduk rendszeresen megfürdenek a Gangeszben, mert az majd megtisztítja őket bűneiktől a hitük szerint. A holi (hindu szentünnep) is részben a Gangeszra épül, hiszen a hívők ilyenkor gyakran a folyó partján imádkoznak és fürdenek. Azt gondolják, ha fürdenek a folyóban elnyerhetik az újjászületésből való kiszabadulást, ezért több zarándokútvonalat is létesítettek a Gangesz mentén, mint például a világon a legnagyobb vallási összejövetelt, a Kumbh Mela-t. Varanasi, ami a Gangesz partján fekvő egyik legrégebbi város, ma is az indiai kultúra egyik legfontosabb színhelye, ahova összejárnak szertartások keretein imádkozni és tisztelni ezt a szent folyót.

• Jeruzsálem kapcsolata a vallásokkal

Jeruzsálemet három vallás is szent helyének tekinti. A judaizmus azért tartja fontos helyszínnek, mert az ott található szent hegyen építette Salamon az első és a második templomot is. A Zsidók szerint Jeruzsálem a világ központja, ahonnan Isten irányítja a világot, és ide várják a messiás eljövetelét is. Valamint az is közrejátszhat abban, hogy a zsidók ennyire ragaszkodnak ehhez a városhoz, mert a történetükben is egy fontos állomás volt például a babiloni fogságban, vagy a római átvonuláson. A siratófal és a Jeruzsálemi szentély fontos emlékek, ahol rendszeresen leróják kegyeletüket Jahve előtt. Az iszlám számára Jeruzsálem a harmadik legfontosabb város Mekka és Medina után. Az al-Aksza mecset és a Szikla szentély amik ilyen fontossá teszik számukra ezt a várost. Az iszlám szerint a sziklaszentélyből emelkedett fel Mohamed a mennybe az éjszakai utazása során. Bár közel sem a legfontosabb állomása az Jeruzsálem az iszlámnak, de az kétségtelen, hogy jelentősen befolyásolta a muszlim hitvilág alakulását, amit a zarándokok jól jeleznek. A kereszténység számára ez a város Jézus (a messiás) személye miatt volt fontos, hiszen itt élte le életét, innen tanított, és innen vonult a mennybe kereszthalála után Isten fia.

Miért pont ez a város kellet három városnak is mint egyfajta szent hely?

A válasz az, hogy egyrészt földrajzilag nagyon jó elhelyezkedése van ennek a városnak. A Közel- Keleten fekszik, tehát mind a három vallás központjának érezhette ezt az akkoriban fejedelmi várost a közelsége miatt. A másik pedig az lehet, hogy ezek a vallások gyakran emeltek át elemeket a másikból és a Jeruzsálemhez való ragaszkodás mind a három oldalról egyértelműen ennek a jele. Valószínűleg a kereszténység vette át először a judaizmusól és utána az iszlámba is beépült, mint szent város.

• 5. A klíma szerepe a történelemben.

A klíma hatásait ma is és természetesen a történelmünk alakulásán is érezzük, hiszen ez mindig behatással volt az ivóvízkészletre, az élelmiszer termelésre, a vándorlásokra és az adott terület lakhatóságára is. A kedvező klíma rengeteg társadalmat emelt fel a magasságba, mert azokon a területeken megvoltak az élet alapfeltételei egy civilizáció esetében, és ezzel együtt meg is volt a lehetőség a gyarapodásra is a bőség miatt. Azonban nem minden időszak volt ilyen bő termésű egyes civilizációk életében. A lehűlés, vagy éppen felmelegedés által okozott élelmiszer és vízhiány sok esetben a jobb élet reményében vándorlásra késztette ezeket a népcsoportokat, amik behatással voltak más társadalmak működésére. Rengeteg olyan népcsoport volt, akik a kedvezőtlenre forduló időjárás miatt inkább egy nagy utat tettek meg a jobb új haza reményében. Nézzünk ilyen vándorlásokra példát:

• 1. Inuitok

Ez a népcsoport Szibériából vándorolhatott át Észak-Amerikába, és Kanadába, mikor még be volt fagyva telenként az óceán. A tudósok nem jutottak teljesen konszenzusra ezzel kapcsolatban, hiszen ez a népcsoport akár még a túlnépesedés okán is hagyhatta el Szibériát, de mások a vadállatok vándorlásához vagy a természetes terjeszkedésnek tudják be, de az biztos, hogy az eszkimók története igen rendkívüli és homályos.

• 2. A viking terjeszkedés okai.

A vikingek fénykora a 8. és 11. század közé esik, amikor is a egészen nagy területeket hódítottak meg sok környező tengerparti ország peremén, mint például Grönland, Izland, Anglia, Franciaország (a Normannia vadembert jelent) vagy éppen észak-Amerika. Azt, hogy miért hagyták el Skandináviát arra sok okot meg lehet említeni, mint például Skandinávia túlnépesedése, gazdagabb zsákmánnyal kecsegtető területek, melegebb éghajlat által kínált könnyebb mezőgazdasági lehetőségek, de ami egyetlen másik népnél sem jelent meg korábban az a dicsőság és a presztízs, ami igen fontos szempont volt a vikingeknek. A vikingek dicsőséges korszakának végül a kis jégkorszak vetett véget, ami ellehetetlenítette a termelést ezeken az északi területeken.

Azonban nem minden civilizációnak volt lehetősége arra, hogy elvándoroljon, sokan emiatt ki is haltak, de legalábbis káros következményeket szenvedtek el. Nézzünk erre is példát:

• 1. Kis jégkorszak

14-től 19. századig tartott. Európában drasztikusan lehűlt az időjárás ezekre az évszázadokra. A nyarak lerövidültek és hűvösebbek lettek, a telek hosszabbak és keményebbek. A termés igencsak megapadt ebben az időben, ami éhínségekhez és társadalmi feszültséghez vezettet. A nehéz gazdasági helyzet szinte minden európai országot érintett kisebb – nagyobb mértékben. Vannak olyan elméletek is miszerint a francia forradalom is a folyamatos éhínségek és az elszegényedés miatt tört ki az 1700-as évek végefelé. A vikingekre is pusztító erővel hatott.

• 2. Maják hanyatlása

A maják Közép-Amerikában éltek és fejlett városokat, elképesztő építményeket, csatornarendszereket hoztak létre. Egy nagyobb szárazság miatt kimerültek az ivóvíz készletek és ez az öntözéses mezőgazdaságot is megnehezítette, és a felmelegedés miatt sok növény is elszáradt. A maja civilizáció, ami bár fejlett volt, és minden adottsága megvolt a hosszabb fennmaradáshoz, mégsem volt képes legyőzni a területet sújtó éhínséget, és ezáltal eltűnt a történelem süllyesztőjében. Hiába a fejlettebb civilizációnk, egy mai globális éhínséget mi sem tudnánk legyőzni.

A klíma által jött létre az emberi diverzitás is, ami most már rasszokra osztja az emberiséget. A különböző rasszok azért jöttek létre, mivel az ember alkalmazkodott a testével, az azon a területen leginkább jellemző időjárási viszonyokhoz. Egy átlag Afrikában élő embernek teljesen más a gondolkodása és értékrendje, mint egy átlag európainak, mivel a környezetük is teljesen más gondolkozást és felfogási módot alakított ki, egymáshoz viszonyítva. Persze ezzel nem minősíteni akarom a gondolkodását egy európainak vagy egy afrikainak, hanem csak az eltérésekre akarok rámutatni a kettő csoport között. Természetesen általánosítani sokszor helytelen, amivel egyet is értek de mégis vannak olyan alapvető kulturális eltérések, mint például a vallás, neveltetés, vagy gazdasági helyzet, ami mellett nem mehetünk el.

1. Anyagi javak

afrikai: Itt a hangsúly a legtöbbször a család fenntartáson és a később felnövő nemzedék anyagi támogatása a cél (utóbbi gyakran nem jön össze).

európai: több lehetősége van tanulni és változatosabb munkát végezni, legtöbbször a karrierépítés hosszútávú megélhetés biztosítása és az utazás kerülnek a központba.

• 2. Közösség vs egyén

afrikai: A közösség áll a központban. A család falu törzs érdekeit kell a sajátod elé helyezned.

európai: Individualista társadalmat alkotnak. Általában az egyén érdeke a legfontosabb mindenki számára.

• 3. Hitvallás

afrikai: A természetfeletti jelenségek és ősök tisztelete mélyen beleivódott a kultúrájukba. A hit létfontosságú eleme mindennapjaiknak.

európai: A vallás szerepe csökken, sokkal inkább a tudományos és racionális megközelítés a jellemző (főleg Nyugat-Európában). Főleg szekuláris (világi) a gondolkodásuk.

• 6. Migráció hatása a történelem folyamán

A migráció, vagyis a népesség mozgása mindig is szerves részét képezte a történelemnek. A migráció okai nagyon sok félék lehetnek, mint például: háború, éhínség, gazdasági okok, klíma, vallás és szimplán remény a jobb életre. A kultúráját és társadalmi berendezkedését is formálta, sok nemzetnek.

• Migráció az őskorban

Az őskorban a túlélés alapfeltétele volt a folyamatos mozgás, az állatok vándorlása, vagy bizonyos erőforrásoknak a teljes kimerítése volt ezeknek a folyamatoknak a mozgatórugója. A mai legmodernebb elmélet szerint az emberiség bölcsője Afrika, ahonnan természetesen temérdek generáció vándorlási folyamatán keresztül népesítettük be az egész földet.

• migráció az Ókorban

Az ókorban már a legtöbb civilizáció letelepedett, de természetesen nem mindegyik és rengeteg barbár és fosztogató népcsoport volt jelen akkoriban is, amelyek folyamatos mozgásban voltak, a fosztogatás okán. Azonban a migráció abban az időben már leginkább kereskedelem központú volt, és a kereskedelem által nyújtott lehetőségek vezérelték az embereket. Ilyen volt a rabszolga kereskedelem is, ami ekkora már dominálta szinte az összes piacot.

• Középkor

A középkor migrációját leginkább a vallási zarándokhelyek felkeresése határozta meg, amely igen jelentős szerepet játszott, az átlagember életében is. A Keresztes hadjáratok is nagy tömegeket mozgattak meg, szintén az egyház vezetésével. Dél, és Közép -Európát pedig a középkor végén az Oszmán terjeszkedés rázta meg, ami szintén nagy vándorlási hullámot indított meg főleg nyugat felé.

• Újkor

Az Újkor migrációját főleg a nagy földrajzi felfedezések által nyújtott új kontinensekre való költözés tette ki. A jobb élet reményében mentek el sokan Európából, ennek a korszaknak a folyamán, ami nem csak Amerikát, de Európát is rendesen átalakította és felbolygatta.

• Modern kor

Az ipari forradalom teret adott a tömeges, addig soha nem látott mértékű migrációnak, ami teret adott a turizmusnak. Az emberek már nem voltak földjükhöz kötve és így szabadon váltogathattak állampolgárságot, költözhettek egyik országból a másikba (jobb esetben), illetve utazhattak bármerre a föld körül.

• Példa pár történelmi kor migrációjára.

Tömeges kivándorlás Európából Amerikába a 19. és 20. században.

A vándorlás okai országonként változtak és természetesen nem mindig ugyanaz mozgatott egy gazdag kereskedőt, mint egy parasztot. Persze a nagy tömegeket a nyomor, alulfizetettség, munkanélküliség (ami főleg az ipari forradalmak által magára hagyott mezőgazdasági dolgozóknál volt megfigyelhető), vagy üldöztetés indította meg Amerikába, ami már akkor úgy reklámozta magát, mint az ígéret földje. A teljes nyitottság és az eszméletlen gazdasági lehetőségek vonzották az embereket, akik inkább elhagyták nyomorult városi életüket és munkahelyeiket a gyárban, és mindent felszámolva új életet kezdtek a tengerentúlon. Tömegesen vándoroltak ki ebben az időben Írországból (főleg az ír burgonyavész miatt), Lengyelországból, Magyarországról, Németországból és természetesen rengeteg zsidó hagyta el Európát, főleg az üldöztetés miatt, amiből Európában bőven részesültek. Amerikára ez a vándorlás forradalmi hatással volt, így aztán nem csoda, hogy 1850-től 1920-ig 23 millióról 106 millióra növekedett az Amerikai Egyesült Államok népessége.

Ez a migrációs folyamat megindította Amerikában az urbanizációt, mivel ezek a bevándorlók főleg ipari központokban (Pittsburgh, New York) telepedtek le. Ez hozzájárult ahhoz, hogy Amerikában gyors fejlődés indult, hiszen elszakadtak a mezőgazdaságtól, ami ebben az időben már a legvisszatartóbb ágazat volt. Ezért is van az, hogy Amerika a mai napig nagyon sokszínű rasszban, vallásban és kultúrában, hiszen a jó lehetőségek a világ minden társadalmából odavonzották az embereket, akiket Amerika mind befogadott és segített nekik a beilleszkedésben és a sikeres és gazdag élet kialakításában.

egyéb érdekes cikkek: A Vatikáni Apostoli Levéltár Rejtelmei