• 1. Mi a sztoicizmus?

A sztoicizmus egy ókori görög filozófiai ágazat, aminek az elsajátítása nagyon kevés embernek sikerült történelem folyamán. A fő tanításai az önfegyelem higgadtság, és azoknak a dolgoknak az elengedése, amiket nem tudunk kontrollálni. Az erény a legfőbb jó és minden más csak másodlagos (hírnév, pénz, hatalom). A sztoicizmus hangsúlyozza a természettel való együttélés fontosságát, és a természeti értékeink megbecsülését. Fő erényei a sztoikusoknak a bölcsesség, igazságosság, mértékletesség, és a bátorság(később még lesz róluk szó)

• 2. Keletkezése

Kitióni Zénón alapította i.e.300-310 körül. Zénón egy kereskedő volt 42 éves koráig, ami után az élete fordulópontot vett, mert hajója elsüllyedt mikor Athén felé tartott, és teljes vagyona odaveszett a tengerben. Athénban a filozófia alapjait Krátésztól tanulta meg, ami után úgy érezte, hogy létre kell hoznia egy külön ágat neki is, amivel megtaníthatja az embereknek az általa legfontosabbnak megítélt ideológiákat és erényeket. Természetesen nem véletlenszerűen ezek a sztoicizmus legfőbb erényei, hanem Zénón a saját életéből merített tanulságokon keresztül mutatja be az általa legfontosabbnak tartott ideológiákat. Tehát a sztoicizmus Zénón tanításain alapul.

• 3. Irányelvei

Alapköve a sztoicizmusnak a dolgok ketté osztása. Az egyik oldalon ott vannak azok amiket tudunk kontrollálni, a másik oldalon amit pedig nem. A sztoicizmus szerint nekünk csak az elsőre kell koncentrálnunk. Epiktétosz kézikönyvében lehet olvasni a következő sorokat: „Ha a természet szerint élő ember kíván valamit, amit nem az ő hatalmában áll megszerezni, akkor szükségszerűen boldogtalan lesz. Ha viszont csak azt akarja, amit meg is szerezhet, akkor mindig boldog lesz.”Fő irányelve volt még a nyugodtság megfontoltság és az önfókusz is. A sztoikus ember olyan, aki inkább cselekszik, semmint elméleti síkon beszél. Epiktétosz ír még az integritásról is, mint fontos tényezőről a sztoikussá válás útján.„Ha egyszer kimondtad, hogy egy dologhoz tartod magad, akkor azt tekintsd törvénynek, és ne térj el tőle. Ne nézz vissza, ne vess számot azzal, hogy mások mit mondanak, hanem úgy élj, mintha szent esküt tettél volna.”

Ez a gondolat a belső következetességről szól: ha elköteleződsz egy értékrend vagy cél mellett, az legyen szent saját magad számára, mert könnyen eltéríthet mások véleménye vagy a körülmények változása.

• 4. Sztoicizmus a Római Birodalomban

Ez a filozófia bizony igen népszerű volt a római elit körben, mivel a fő tanításait a mindennapokban is gyakorolhatták a császárok és gondolkodók. Az emberi egyenlőség gondolata is először a sztoicizmusban jelent meg. Mivel minden ember ugyanúgy a természet részét képezi, mindenki ugyanolyan bánásmódot is érdemelne. A római jogrendszer alapját képezte a császárkorban, hogy a provinciák lakói, szövetséges területek lakói, és a római polgárok is egy szinten vannak jogilag. Epiktétosz rabszolgából lett filozófus, de még Seneca (Néró tanítója) is kiállt a rabszolgákkal való helyes bánásmód mellett. Több császár is szimpatizált ezzel a filozófiai ággal, de Marcus Aurelius volt a legnagyobb és leghíresebb mind közülük. Marcus Aureliusnak könyve is maradt fent Elmélkedések címmel, amit mindenkinek ajánlok, aki szeretne kicsit többet megtudni a sztoicizmusról. Ezen kívül Senecának az Erkölcsi Levelei vagy Epiktétosznak a Kézikönyv című művét lehet még nagyon hasznos elolvasni, hogy egy kicsit elmélyedjünk a témába. A Gladiátor című filmben megjelenítik, azt, hogy Marcus Aurelius sztoikus, egészen pontosan amikor felsorolja a fiának a négy fő erényt a császári sátorba.

• 5. Hogy tudjuk alkalmazni a sztoicizmust manapság?

Ez mind szép és jó, de hogyan tudjuk alkalmazni ezt a mai világban? Természetesen létezik modern sztoicizmus is, amit bárki elkezdhet gyakorloni, akár még ma. Ma már sokkal inkább beleolvadt a pszichológiába, mint tudományágba, így aztán ma már nehezebb megállapítani ki sztoikus és ki nem. A modern sztoicizmus jellemzői: önuralom, higgadtság, közösség szolgálata, minimális önfejűség, és tolerancia. Ma inkább az önkontrollra és a belső békére, a belső stabilitás megtalálására és a kiegyensúlyozottságra helyezik a hangsúlyt. Megjelenik a sztoicizmus manapság az önfejlesztésben is. Ahogy a római császárok, a mai emberek számára is az önfejlesztés az egyik legfontosabb (legalábbis az kéne legyen). A jó szokások kialakítása és megtartása, az elme irányítása, és a tudatos odafigyelés a gyengeségeimre, valamint ezen gyengeségek javítása a sarkalatos pontjai az önfejlesztésnek. A modern sztoikusoknak fontos a meditáció (belső béke megtalálása) és az önreflexció (naplóírás – gondolatokkal, napok összegzése). Persze, ha most valakit felismersz ezekben a tulajdonságokban nem azt jelenti, hogy ő feltétlenül sztoikus. Sztoikus csak az lehet, aki ezeknek a képességeknek a birtokában van és rendszeresen gyakorolja is őket nem csak alkalomadtán. Tehát összegezve a mai sztoikusok céltudatosak, képesek önkontrollt gyakorolni, és nyitottan állnak a fejlődéshez.

Modern sztoicizmus egyik nemes képviselője Ryan Holiday, aki könyveket is írt a modern sztoicizmusról, és annak miértjeiről. Egyik könyvének címe Az akadály maga az út, ami egy híres Marcus Aurelius idézet. Massimo Pigliucci: Hogyan váljunk sztoikussá és Donald Robertson: Hogy gondolkodjunk úgy mint egy római császár című könyvek még érdekesek lehetnek, ha szeretnéd jobban megismerni a modern sztoicizmust is.

• 6.Legjobb idézetek sztoikusoktól

„Ne félj a haláltól – csak attól, hogy nem kezdtél igazán élni.”
– Seneca

„Senki sem árt neked annyira, mint te önmagadnak, ha engeded, hogy a szenvedélyeid vezessenek.”
– Seneca

„Ne kívánd, hogy a dolgok könnyebbek legyenek – kívánd, hogy te legyél erősebb.”
– Seneca

„A sors próbája nem büntetés, hanem lehetőség az erény gyakorlására.”
– Epiktétosz

„A boldogság abból fakad, ha vágyainkat a valósághoz igazítjuk, nem fordítva.”
– Seneca

„Kérdezd meg magadtól minden tett előtt: Ez az, amit egy bölcs ember tenne?”
– Epiktétosz

„Ne vesztegesd az időd más emberek életének élésével.”
– Marcus Aurelius

„Nem a dolgok zavarnak bennünket, hanem az, ahogyan gondolkodunk róluk.”
– Epiktétosz

„Nem azért élünk, hogy később éljünk.”
– Seneca

---

„Gondolj arra, hogy hamarosan halott leszel – és ez segít, hogy ne pazarold az időd.”
– Marcus Aurelius

„Az élet rövid – de bőven elég, ha jól használod.”
– Seneca

egyéb érdekes cikkek: Kalózkodás a történelmünk folyamán